Szent János és Pál vértanúk bazilikája, Róma: Legendájuk szerint →János és Pál testvérek voltak, fiatal róm. patriciusok, akik Flavius Gallicanus konzul seregében katonáskodtak. 330: Tráciában a gótok ellen harcdoltak, amikor a döntő küzdelem előtt Gallicanus áldozatot akart bemutatni a bálványoknak, de János és Pál azt tanácsolta neki, hogy inkább a ker-ek Istenét hívja segítségül. Gallicanus hallgatott rájuk, és győztek. A két katona igen népszerű lett nemcsak a hadseregben, hanem a hadjárat után otthon, Rómában is, ahol tekintélyes vagyonuk volt. 362: Julianus apostata cs. (ur. 361-363) idején ker. hitük miatt a Monte Celión lévő házukban ölték meg és temették el őket titokban. Amikor 3 más ker. (Crispus, Crispianus, Benedicta) kutatni kezdett utánuk, őket is elfogták és ugyanott kivégezték. - A keresztényüldözés megszűntével János és Pál háza fölé az új háztulajdonos, Bisantes szenátor és fia, →Pammachius konzul tp-ot építtetett, mely sok rombolás és átalakítás után 1948-52: nyerte vissza ősi külsejét. A ~ széles, vakolatlan, sárgás-vöröses téglákból álló homlokzata az ősi méltóságteljes róm. bazilíka-stílusra emlékeztet, amit a nyitott előcsarnokot alkotó 8 gránitoszlop is hangsúlyoz. Az apszis külsejét 13. sz., csipkeszerű ablakmélyedéseket alkotó kis fehér márványoszlopok díszítik. 13. sz. a harangtorony is. A ~ belsejét a barokk teljesen átalakította díszítő elemeivel (festmények, oltárok, kápolnák), csak a színes, elegáns mozaikpadlózat és néhány freskó őrzi a kk. emlékét. A főhajó mozaikpadlózatán vasráccsal elkerített márványtábla jelzi a „locus martyrii”-t, a vértanúság helyét, melyet ásatások is igazoltak, ekkor megtalálták a sír fölé épített első kpnát is. Az ereklyéket 1677: helyezték el a főoltár alatt. - ~t 1773-: passzionista szerz-ek gondozták, akik kutatásaik és ásatásaik eredményét 1894: hozták nyilvánosságra. A János és Pál sírja fölé épített confessiót egy 3. sz épült, a 4. sz: átalakított róm. családi ház 2. emeletén találták meg. A vértanúsírra nyíló ablakkal (fenestella) ellátott négyszögletes helyiség oldalfalait 4. sz. freskók díszítik (János és Pál, vsz. az Üdvözítő, az alapító Pammachius és felesége, Paulina; Crispus, Crispianus; Benedicta alakja). A pogány lakóház 8 termében szintén számos freskót találtak, pogány és ker. témájúakat egyaránt. Fűtőberendezések, fürdőmedencék maradványai, olajmécsesek, agyagkorsók is fennmaradtak. Az egyik vakolatlan falon cserepekből összeállított Krisztus-rnonogram (criszmon). **

Tóth 1988:248.